ópium címkével jelölt bejegyzések

Ópium – Egy elmebeteg nő naplója

Szász Jánossal mindig csak a gond van. Szegény-szegény rendező egy nagyon csúf és süppedős-lápos vidék lakója, ahol az a művészréteg üldögél, akiket röviden csak úgy hívunk A Nagy Rendezők. A Nagy Rendezők Lápjában élőket “illik” tisztelni, “illő”, hogy fejet hajtsunk alkotásaik előtt. Szász János is ott ül közöttük, s azt is “illik” tudni, hogy a Witman fiúk után repült erre a kényes vidékre. Mikor felröppent a hír, miszerint belevág a magyar irodalom egyik legfeldolgozhatatlanabb és -hidegebb alkotásába, már sokan előre dörzsölgették a markukat: “János lezuhan.” – tévedtek; már régen ott volt. Ez mit is jelent? A magyar filmhez lassan hozzászoktatott itthoni közönség fintorogva fordul majd el a produktumtól, és azt mondja rá, hogy “széklet”. A pici, de növekvő Ifjú Sznobok Egyesülete viszont nyálcsorogva tűzi zászlajára Szász izéjét. Tévedtek… Ópium – Egy elmebeteg nő naplója bővebben…

Thomas de Quincey: Egy angol ópiumevő vallomásai

Vallomás, kinyilatkoztatás és figyelmeztetés ez a könyv. Egy betegesen túlfinomult személyiség küzdelme az őt körülvevő világgal s az ópiummal.

A szerrel, ami megvéd és kiszolgáltatottá tesz, a mindenség érzetét adja, hogy annál is többet vegyen el. Quincey precízen ismerteti életének, függővé majd függetlenné válásának történetét. Megmutatja azt a mérhetetlen gyönyört, szenvedést és ürességet, amit az ópium, a folytonos boldogságkeresés adhat. Thomas de Quincey: Egy angol ópiumevő vallomásai bővebben…